Gyerekkorom óta a kedvenc levesem. Piros, mert paprika van benne, amit akkor persze nem tudtam, de azóta is így hívjuk. Mindig ezt kértem a Nagymamámtól, amikor hozzájuk látogattunk. Mindig ezt kérem, ha hazautazunk a szüleimhez, és mindig ezt főzöm, ha valami kellemes, hazai ízre vágyom. Mindenki imádja a családunkban, szerencsére már Andris is.

Persze volt a mi borsólevesünknek is egy evolúciója. Nagymamám a borsót cukorral dinsztelte, és csipetkét főzött hozzá. Anyukám a cukrot elhagyta, de egy pici lisztet sokáig tett még a levesbe. Ma már ő sem tesz. Ahogy én sem, viszont beleteszek mindent, amit csak a hűtőben találok, mindenféle zöldséget.

Igazán akkor finom, amikor nyár elején friss zöldségekből főzzük, de a mirelit borsóból készült leves is megmelengeti lelkünket az ilyen hűvös őszi napokon.

Hozzávalók:

• 50 dkg borsó
• 3 szál répa
• 1-2 szál fehérgyökér
• 2-3 közepes krumpli
• petrezselyem
• só, bors, paprika
• olivaolaj

Tipp: tegyétek bátran bele a levesbe az összes olyan zöldséget, ami csak van a hűtőben. Nálunk a levesben végzi a megkezdett paprika, hagyma, akár a paradicsom is. Most zellert, újhagymát és egy kis darab vöröshagymát tettem még bele.

0. Megpucolom a zöldségeket. A répát és a gyökeret felkarikázom, a krumplit felnégyelem, majd felszeletelem, így majd gyorsan megfő. Az otthoni maradék zöldségeket csak pucolom és egészben hagyom – ezeket majd kiveszem ha elkészült a leves, mi nem szoktuk megenni.

1. Három evőkanálnyi oliván megdinsztelem a borsót. Közben sózom, borsozom. Akkor jó, ha már ráncos.

2. Ha a borsó jó, megszórom 2-3 teáskanálnyi paprikával. Na most ugye az nem mindegy, hogy milyen a paprika. Mi Andris egyik barátjáéktól szoktuk beszerezni, nagyon jó minőségű, abból bőven elég ennyi, ízes és szép színű lesz a leves. Szóval ki kell tapasztalni.

3. Felöntöm vízzel, újra fűszerezem, beleteszem az összes többi zöldséget, kivéve a krumplit.

4. Amikor úgy érzem, hogy már megpuhult a borsó, beledobom a krumplit is. Annak csak pár perc kell, hogy megpuhuljon. Andris szerint onnan lehet tudni, hogy már jó a krumpli, hogy „lekopott a sarka”. Én nyilván a kóstolós módszert szoktam választani. :) Ami azért is hasznos, mert a krumpli miatt lehet, hogy újra kicsit sózni kell. De egyébként ekkorra már nagyon finomnak kell lennie. :)